A kudarc az az állapot, amikor az illető zsebében volt az energia, amellyel megoldhatta volna a kihívást, azonban a lustaság, a gyávaság, a kifogások keresése, a hanyagság, a tunyaság, a nagyképűség, az önzés, stb. erősebb volt, így nem tette bele mindazt, amit tudott volna. Így a nap végére marad a keserű szájíz, valamint a folyamatos önmarcangolás, hogy miért nem tette bele. A nem sikerült meg azt jelenti, hogy valaki megtett mindent, amit tudott, azonban azt is tudja, hogy emberből van, és nem sikerülhet minden. Ha ő becsülettel mindent beletett, mindez persze rosszul esik, de a nap végére nem marad lelkiismeret furdalása, így nyugodtan alszik.

  Testileg-lelkileg nem lesz egészséges soha senki úgy, ha nem vállalja az elfojtott, meg nem élt érzéseinek az átélését, és ha ezeken nem változtat. Átélni és kimondani - persze egy adott pillanatban. Azután elfogadni és változtatni. Soha senki nem lesz kiegyensúlyozott és boldog, ha ezt nem képes megtenni. Ellenkező esetben csak vergődni fog félelmeinek a csapdájában, egészen a haláláig.

Kimondani azt, amit érzek, nem bonyolult. Akkor tudatosul egy csomó minden az emberben. Az is, hogy mit tettem meg, mit hagytam figyelmen kívül. Mert azért, hogy én benne vagyok egy adott helyzetben, azért egy ember okolható, és az pedig én vagyok, önmagam.

Csernus Imre

"A magány az az állapot, amikor valakiben háború zajlik, belső háború; az egyedüllét meg az az állapot, amikor valakiben nincs harc, benne az angyal és az ördög békét kötött."

(Csernus Imre)    

  A fájdalom megléte fontos.Nem csak az öröm jelzi azt, hogy én élek,
a fájdalom is ugyanezt jelenti.A megélt fájdalom csak egy érzés, ami tanít valamire.
Semmi másról nem szól.És szükséges a fejlődéshez, mert általa teremtődik meg a megfelelő viszonyítási alap.Ebben a világban mind a nappalnak,
mind az éjszakának megvan a maga helye, ideje, és a szerepe is;
éppígy az örömnek és a fájdalomnak is.

"A bizalmatlanság az abból fakad, hogy egy csomó kudarc ért és éppen ezért, én elkezdek félni valamitől."

Annak a fájdalomnak, ami egy adott veszteség után jelentkezik, nagyon fontos a tiszta megélése.    

A felelősség... Ebben a világunkban a felelősség nem vállalása olyannyira hozzákapcsolódott a szabadság érzetéhez, hogy az emberek elfelejtik, hogy ez nem a szabadságot jelenti, hanem a szabadosságot. Olyanokra jellemző ez, akik egy kis időt sem mernek egyedül eltölteni önmagukkal.
Csernus Imre

 
A rossz szándékkal mondott igazság, többet árt, mint bármely hazugság!"

Az egyénnek meg kell halnia, hogy megszülethessen a MI!

  Tedd fel magadnak naponta többször a kérdést:Mi lenne velem nélkülem?!

Az egyedüli személy, akire mindig is számithatunk az saját magunk. Igy hát legyünk jóban magunkkal. Az első lépésen kell dolgozni, mert lépésenként bárhová eljuthatsz.

Az önbizalmunkat, a kisugárzásunkat úgy növelhetjük, ha szembemegyünk a félelmeinkkel. Nem elkerüljük azokat a helyzeteket, amiktől szorongunk, hanem összeszedjük magunkat, és belevágunk. Adott esetben nem hallgatunk és meghunyászkodunk, hanem kiállunk magunkért.Persze okosan kell csinálni. Hasznos lehet egy "félelemlista". A legkevésbé félelmetessel kezdeni, és haladni egyre feljebb.

"Ha változtatni akarsz az életeden, akkor százezer lépés fájdalmával kell megküzdened. Elindulsz, egy lépés fájdalom. Továbblépsz, még egy lépés fájdalom, de ebben az egy lépésben hogyan lenne benne a százezer lépés fájdalma? A gyáva ember ettől az egy lépés fájdalmától fél. És racionális hazugságokkal próbálja megmagyarázni, hogy miért is nem teszi meg. Mert aki fél, az elkezd kifogásokat gyártani, hogy megmagyarázza a saját szegényes lelki bizonyítványát. Ahelyett, hogy szembenéznénk azzal, mit tettünk magunkkal, elkezdjük sajnálni magunkat. Ami jajveszékelésbe fordul, majd marjuk magunkat, hogy lehettünk ilyen hülyék. De még mindig nem változtatunk."

/Csernus Imre

A legtöbb ember azt gondolja, hogy ha őszinte, akkor ezzel mások visszaélhetnek. Pedig ez nem így van. Ha én őszinte vagyok, és kimondom, ami velem történt, megszabadulok a tehertől. Egy. Kettő: ha valaki ezt így vagy úgy kiferdíti, és elmondja másnak, akkor abból megtudom, hogy valójában milyen ember.
/Csernus/

Első helyen az szükséges, hogy az ember hiteles legyen önmaga szemében. Akkor a barátai is olyanok lesznek. (...) Egy barátság stabilitását mindig a negatív megmérettetés mutatja meg.

Csernus Imre    

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.