Merengés
Ülök némán, mozdulatlan, tekintetem, az ablakon túlra téved lassan, de gondolataim, megakad e két tér között, s már nem tudok uralkodni akarataim fölött. Megszűnik számomra a szobai élet moraja, és a kinti rohanás fergeteges zaja, csak merengek magamba roskadva, gondolataim ezer fele csapongva. Őrjítő ez a kesze-kuszaság itt bent, a megoldás ténye sajnos még nem áll fent, s mivel gondjaimat megoldani így nem tudom, helyre áll eredeti tudatom. Hallom már a szoba összes moraját, és látom az utca rohanó világát, a megoldatlanság bennem tovább tombol, de megvan az elrejtett kulcs valahol.


Csend
Csak ülök, és nézek. Várok valami szépet. Egy szót, egy jelet, mely boldoggá tehet. De sokszor hiába a kitartás. A jelen, már nem a múlt, más. A múlt, sok emléket idéz, míg a ma, csak emlékezés. A jövő? Oda talán ne tekints! Lehet reménykedni abban, ami nincs. Csak ülök, és elmélkedem ezen, de vajon van értelme filóznom nekem?


Lelki fájdalom
Iszonyú a fájdalom bennem.Borzasztóan gyötrődik a lelkem.Ezt a kínt leírni nem tudom,csak szenvedés minden gondolatom.Nem érted meg, hogy mit akarok.Szavamat nem hallod meg, mit mondok.Tudom, segíteni nem tudok,de érezhetnéd, melletted vagyok.Terhedre lenni nem akarok.Oly rossz, hogy tőled ily távol vagyok.Jaj, úgy szeretnék veled lenni,fájó szíved, szívemhez ölelni.Tudom, sokszor nem értünk egyet.Én úgy érzem, ez normális helyzet.Vita nélkül élni nem lehet,kinek minden mindegy, tehet ilyet.Bólogató Jancsi nem leszek.Mindent érzelmeim szerint teszek.Megmondom neked a tényeket,ha nem érzem jónak a tettedet.Ezért haragudnod nem lehet.Pláne arra, aki téged szeret.Aki megérti sajgó lelked,ki együtt érez és zokog veled.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.