Elgondolkodtató. Mi az élet igaz értelme? Hogyan kell élni? Soha nem tudjuk meg rá a választ. Csak vagyunk, létezünk és élünk. Valaki családban, valaki egyedül. Gondtalanul, gazdagon, pénz nélkül szegényen, házban, palotában. Jóban, rosszban, míg a halál el nem választ. De ki tanít meg az életre? Meglehet tanítani? Csinálja ezt bárki tudatosan?Rengeteg opció van, rajtunk áll mit választunk.
A szingli, barátokkal teli, laza, kötetlen világot. Nincs felelősség, a magunk urai vagyunk. Kalandok, vágyak, utazások. Csak felülünk egy vonatra, valahol leszállunk eltöltünk ott egy kis időt és tovább megyünk. Nincsenek kötöttségek, határok. Barátokkal bulizni, bográcsozni vagy egy jót táborozni . Felejthetetlen minden nap. Tagadhatatlanul vonzó életforma.
Gyerekekkel az állatkertbe sétálni és a zsiráfot megsimogatni az apuka nyakából. A család élménye. Ezt nem lehet ecsetelni és hosszan leírni.
De mégis, hogyan éljünk? Szép csendben, míg meg nem halunk, alkossunk maradandót vagy csak éppen annyit, hogy mások emlékezetében megmaradjunk.
Egyáltalán, meddig élünk? Ehhez igazítsuk az életünket? Éljünk a mának? Honnan merítsünk? Nem könnyű dolgok. De ez az élet. Születünk, élünk meghalunk.
Alkotunk és megmaradunk az emlékezetben. Családban, lányaink, fiaink és unokáink között. Felelősséggel. Így ismerhetjük meg igazán önmagunkat. Életünk végén, mindent tudni fogunk. Azt is, jól választottunk-e.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.