Kétféle elménk van.Értelmi elme racionális gondolkodása többnyire tudatos: a figyelem és a latolgatás jellemzi. A racionális elme az érzelmi elméhez képest egy-két másodpercnyi hátrányban van a probléma észlelésében és a megoldásban: a szív adja az első lökést, nem a fej. Érzelmek bármely szélsőséges jelenléte tönkreteheti az értelem sikerét.Az értelem tud az érzelmekről, és az érzelmek érzik az értelmet. Az emberekkel való bánáshoz feltétlenül szükséges az értelmi elme és az érzelmi elme összhangja.

Érzelem és értelem e kettő összeférhetetlen, és egymás ellen van. Ez elől az ellentmondás alól a kompromisszumot szokták megoldásnak tekinteni. Tehát azt mondják, az a jó jellem, akiben az érzelem és értelem is lakozik, és mindkettőből éppen egy ideális megfelelő mennyiség..

Az álláspontom, hogy az érzelem és az értelem nem riválisok, . Nem elég, ha megfelelő mennyiségben van jelen szeretet, felelősség, büszkeség, hanem ezeknek az érzelmeknek csak olyankor kell szerepet kapniuk, ez a személy előnyére válik, és nem a személy kárára válik.

. Nem az a jó ember, aki eléggé szeret, hanem az, aki megfelelő módon szeret.

 A felelőség a saját tetteink mások iránti érdeklődés. Valójában a felelőségérzetbe a jövő is bele kell, hogy tartozzon. Az emberi intelligencia egyik alapköve  a jövő felfogása.  A felelőségérzet nem eredményezi azt, hogy hibáinkat legközelebb ne kövessük el, akkor ez az érzés nem vígasztalja a károsultat, és nem válik javára az elkövetőnek.

A büszkeség érzéseink kifejezi, hogy mennyire nyilvánul meg meggyőződésünk tetteinkben, mennyire vagyunk álhatatosak abban, hogy érzéseinknek megfelelően viselkedjünk.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.