Kinek mi jut eszébe, azt hallva, hogy valaki szegény? Hogyan lehet meghatározni? Hogyan élik meg a családok azt, hogy egyre mélyebbre csúsznak? Nem csak a jövedelem számít. Folyamatosan csúsznak lefelé.

Azt mesélik, nehéz volt szembenézni azzal, hogy szegények lettek. Már nemigen mennek sehová, a barátaikkal sem járnak össze.

Aki ma Magyarországon elveszti a munkáját, vagy akinek ma Magyarországon jelentősebb hitele van, az nagyon könnyen bekerülhet ebbe a csoportba.

Nagyon súlyos, és egyre súlyosbodó probléma a szegénység Magyarországon, a lakosság 14, a gyermekek 25 százaléka él jelenleg a szegénységi küszöb alatt az uniós mérce alapján a legveszélyeztetettebbek a munkanélküliek, az iskolázatlanok, a cigányok, az elzárt falvakban, a hanyatló régiókban és településeken élők, a sokgyermekes családok és a gyermeküket egyedül nevelők, valamint azok, akik súlyos betegségben szenvednek, vagy fogyatékossággal élő gyermeket nevelnek. 

Súlyosbítja a helyzetet az is  hogy minél több a szegény ember, annál nagyobb a társadalmi kirekesztettségük. Ráadásul már középosztálybelieket is fenyeget az elszegényedés veszélye, ha elveszítik az állásukat, s bedől a lakáshitelük.

Nemzetközi viszonylatban a jövedelemelosztás egyenlőtlenségeit tekintve Magyarország a középmezőnyben található. Több más szempontból azonban, például a lakásviszonyok, a gyermekek iskolai szegregációja, a kisebb falvak közlekedési nehézségei, a foglalkoztatás vagy azoknak a családoknak az aránya alapján, amelyekben egyáltalán nincs kereső, az uniós tagállamok között az utolsók között áll az ország, Bulgáriával, Romániával és a balti államokkal egy szinten

a gyermekeket nevelő családok még soha nem voltak olyan szegények Magyarországon mint most, a gyermekvállalás pedig az egyik legnagyobb szegénységi kockázattá vált.

Hivatal (KSH) adataira hivatkozva arról beszélt, hogy a háztartások hatoda nem tudta megfelelően fűteni a lakását, miközben körülbelül hétszázezer háztartásnak rezsihátraléka is van. A népesség egyharmada nem engedheti meg, hogy rendszeresen húst fogyasszon, a családok háromnegyede pedig nem tud fedezni egy váratlan kiadást - mondta.

az aktív keresővel rendelkező egy- és kétgyermekes családok a családi adókedvezménynek átlagosan a hatvan százalékát tudták igénybe venni, miközben a háromgyermekeseknél ez az arány csak harminc százalék.

KSH: másfél millióan élnek mélyszegénységben Magyarországon

Szinte kizárólag a kiterjedt szociális védőhálónak köszönhető, hogy Magyarországon a lakosság fele nem él szegénységben, állapítja meg a hazai szociális védelemről készült elemzésében a Központi Statisztikai Hivatal

elemzés szerint mintegy másfél millió ember él mélyszegénységben, vagyis tartósan a létminimum szintje alatt úgy, hogy iskolázottsága, családi és egyéb körülményei miatt szinte esélye sincs önerőből e helyzetből kitörni.

A gyerekek 22 százaléka nő fel kilátástalan helyzetben, és a gyermekes háztartásokban a szegénységi arány 2,5-szer magasabb, mint a gyermektelenekben. Jelenleg a magyar háztartások 75 százaléka nem képes havonta megspórolni annyi pénzt, amiből váratlan kiadásait fedezni tudná.

Ha nem lennének szociális juttatások, de még nyugdíj sem, a szegénység a transzferek figyelembevételével számítottnak több mint a négyszerese lenne. A legjelentősebb mértékben a kizárólag nyugdíjból élők helyzete súlyosbodna, szegénységi arányuk több mint húszszorosára növekedne, tízből kilenc idős ember nélkülözne. Társadalmi juttatások nélkül a gyermekek közül több mint 2,5-szer, a 18–64 évesek körében pedig több mint 3,5-szer több lenne a szegény. De a nyugdíjakon kívüli transzferek is 56,7 százalékkal csökkentik a szegénységet – hívja fel a figyelmet a kutatás.

Magyarországi szegénység: tragikus adatok   a szegénység aránya Magyarországon az összes háztartásoknál 28 százalék, az összes gyermekes háztartásoknál 41 százalék. Ez annyit jelent, hogy ezek a háztartások a KSH adatai szerinti létminimum alatt élnek. A statisztikai adatok szerint az egygyermekes háztartásoknál a szegénység aránya 29 százalék, a kétgyermekeseknél 34 százalék, a három vagy több gyermekeseknél viszont már 60 százalék. az unióban 78 millióan sorolhatók a szegénységben vagy a szegénység határán élők közé, az ő problémáikra programot kell kidolgozni, megoldást kell találni.        

Az érem egyik oldala, hogy az emberek egy része tényleg nem is akar dolgozni. A frissen végzett diplomások jelentős része azzal szaporítja munkanélküliek hadát, hogy " amennyiért egy 50 éves dolgozik, ő nem megy el oda", Aki dolgozna, annak meg nagyon sok helyen azt mondják, hogy túlképzett, vagy azt, hogy képzetlen. Még akkor is, ha az illető referenciát tud mutatni. Aztán elvárják, hogy az ország egyik végéről költözz éhbérért az ország másik végébe, számold fel a gyökereket, égess fel magad mögött minbden családi, baráti kapcsolatot. Amióta a multik itt vannak, folyamatosan ezt pampogják. Hát ezek a fő okok! Emelik a nyugdíjkorhatárt, de munkahelyet nem teremtenek. Elvárják, hogy dolgozzunk, de 50 évwes korban kirúgnak, mondván "fogatlan vén marha, menjen a francba"!Az nem számít, hogy ő már tudja a szakmát és taníthatná a fiatalokat. Nagyon komplex kérdés ez, nem az elmúlt 5 évben "kúrták el", hanem 18 évben, de rendesen.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.