Valahol ott, a tudatosság, és a tudattalan határán ott jó lenni.!!!!

 Amikor még félig alszol, nehogy felmocorogd,a gondolatok,emlékek,fájó pillanatát.

Amikor már félig ébren vagy, és lassan tudatosul benned a hajnal, a fények, a szoba, de leginkább, hogy hol vagy , és ez a valóság. ….

Valahol ott a tudatosság és a tudattalan határán fogalmazódnak meg a nagy dolgok, amelyek csak a gondolat, a fantázia különös derengésében szépek, kimondva, nappali fényben, fakók és esetlenek.

 Ilyenkor egész lényeddel fékeznéd a másodperceket, kapaszkodnál ebbe a csendes gyönyörbe, legszívesebben beleolvadnál a semmibe.

 Néha nyüszíteni kezd egy hangocska valahol legbelül, mert rettegsz,  sóhajtozó lény a takaró alatt. Aztán csörtetni kezdenek körülötted a gondok, és a feladatok, elillan az áldott hangulat, amikor még tudtad, milyen fontosak a pillanatok, valahol a tudatosság, és a tudattalan határán……………

https://www.youtube.com/watch?v=negb509DEoE     Cseh Tamás - Csönded vagyok

A betegséget nem legyőzni, hanem megérteni kell

Amíg nincs semmid, attól félsz, nem is lesz. Ha már van, attól rettegsz, valaki elveszi.
Amíg nincs senkid, attól félsz, nem is lesz. Minden szorongás valójában a veszteségekről szól.

"Azt hittem, hogy nem vagyok képes szeretni senkit sem. Tévedtem. Magamat nem tudott szeretni."
       (X)
     

"Vannak szerelmek, melyek emléke a sírig kitart. Na persze, ez nem csak szerelmekre, hanem egyéb sérelmekre is vonatkozik."

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.