Az életben tehát számos alkalommal el kell nyomnunk véleményünket, érzelmeinket, gondolatainkat, még tudásunk vágyát is. Milyen szabályhoz tarthatja akkor magát az, aki ragaszkodik az igazsághoz?

1. Sohasem szabad valótlant állítani.
2. Észben kell tartani, hogy az igazság elhallgatása lehetőség szerint mindig hazugság, s így mindig komoly erkölcsi megfontolást igényel.
3. Fontos, hogy ha az ember úgy dönt, elhallgat valamit, ezt sohase személyes érdekből, hatalomvágyból tegye.
4. Az igazság visszatartásának döntését mindig arra a felismerésre kell alapozni, amire annak a személynek van szüksége, akitől visszatartjuk az igazságot.
5. Más szükségleteinek felismerése rendkívül összetett és felelősségteljes folyamat, amelyet csak akkor végezhetünk el bölcsen, ha szeretet él bennünk az érintett fél iránt.
6. Más ember szükségleteinek a felmérésében elsőrangú annak a megítélése, hogy az érintett személy milyen mértékben tudja az igazságot felhasználni saját lelki fejlődésében, s szem előtt kell tartanunk, hogy az emberek ezt a képességet többnyire nem jelentősége szerint értékelik.

Válaszút előtt állunk. Az egyik ösvény a kétségbeesés, a másik a pusztulásba visz. Reménykedjük, hogy a helyes utat választjuk.

A derű csakis a derék ember, lelkében lakozik; a gonosz ember lelkében éjszaka van.

.... ahogy az erős fény árt a látásnak, és az erős hang a hallásnak, éppígy az erős sérülések elveszik a lélek erejét.

Csak azok az emberek, normálisak, akiket nem ismerünk elég jól.

A legfontosabb emberi törekvés tetteink erkölcsösségének megőrzése. Belső egyensúlyunk és egész létünk függ ettől. Csak az erkölcsös tettek nyújtanak harmóniát és méltóságot az életben.

Az ember, természeténél fogva ostoba állat, s elméjének átfejlődése csak nyugtalanságának hiú erőfeszítése.

Idézd fel magadban azt az érzést, amit akkor érzel, ha valaki megdicsér, ha elismernek, elfogadnak, megtapsolnak. Földi érzés ez. Egyfajta beteljesülés eredménye, lelki érzés.Idézd fel azt az érzést, amit akkor érzel, ha sikeresen megoldasz valamit, ha elérsz valamit, ha feljutsz a “csúcsra”, ha megnyersz egy játékot, fogadást vagy vitát. S vedd észre ismét a földi és lelki érzés közti minőségi különbséget!Emlékezz vissza, milyen érzés volt az, amikor hatalmad volt, amikor te voltál a ’főnök’, felnéztek rád, amikor tőled kaptak utasítást, vagy amikor népszerű voltál.                                                                                                             Most állítsd szembe ezt a földi érzést a meghittség érzésével, az együttlét érzésével –           Miután elvégezted ezeket az összehasonlításokat, próbáld meg megérteni a földi érzések lényegét, ami nem más mint önreklámozás és öndicsőítés.

 Ezek az érzések nem természetesek, a társadalom és kultúra hozta létre őket, hogy termelővé és ellenőrizhetővé válj.
Ezeket az érzéseket azért kreálták, hogy izgalmat, feszültséget, végül is ürességet keltsenek.

Figyeld meg ezután magadat és vizsgáld meg, hogy cselekedeteid közül hány volt, ami nem volt átitatva az ilyen izgalmak iránti vággyal, melyek csak ürességet teremnek: a figyelem, elismertség, hírnév, népszerűség, siker és hatalom iránti vággyal!

Nézz a körülötted lévő emberekre is! Van, akit még nem irányítanak ezek az érzések, aki nem éhezi őket, aki még nem tölti ébrenlétének minden percét tudatosan vagy tudattalanul ezeknek a keresésével?
Ha rájössz erre, megérted azt is, hogyan próbálják az emberek megnyerni a világot, s hogyan veszítik el közben a lelküket. Mert így az életük üres és lelketlen lesz.”

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.