A szociális fóbia kognitív-viselkedésterápiája

saját bőrőmön érzem így olvasva sem egyszerű hát még megélni?!!!!

A szociális fóbia észrevehetô és tartós félelem egy vagy több olyan szociális vagy elôadói teljesítményt igénylô helyzettôl, amelyben a személy idegen emberek vagy mások lehetséges figyelmének van kitéve. Félelem attól, hogy ilyen helyzetben a viselkedése miatt zavarba jöhet, vagy megalázó helyzetbe kerülhet...

A szociális fóbia. Elméletük jól magyarázza a szociális fóbiát fenntartó folyamatokat, egyben azt a tényt is, hogy szociális fóbiában, a többi szorongásos zavartól eltérôen miért nem csökken a szorongás az ismételt félelmet keltô helyzeteknek való kitettség (expozíció) hatására.

A szociális helyzetbe lépve, vagy már azt megelôzôen a páciens gondolatai a helyzet esetleges negatív kimenetele körül járnak. A gondolkodásban leggyakrabban felbukkanó témák a negatív megítélésre, az esetleges fizikai megnyilvánulásokra, a helyzetbôl való menekülés lehetôségeire vonatkoznak. Álljon itt egy-két példa a szociális fóbiára legjellemzôbb kogníciókra:

•  elfogadhatatlan vagyok"", más vagyok",
• feltételes meggyôzôdések": ha azt akarom, hogy az emberek elfogadjanak, szellemesnek és érdekesnek kell lennem", ha bármiben eltérek másoktól, mindenki engem fog nézni", ha azt akarom, hogy elfogadjanak, mindent tökéletesen kell csinálnom",
• negatív gondolatok": unalmas vagyok", béna vagyok", hülyének néznek", nem fogok tudni megszólalni", mindenki engem néz", nem tudok úrrá lenni a kézremegésen" stb.

Ezek a megaláztatásra, szégyenre, veszélyre vonatkozó gondolatok teljességgel lekötik az információ feldolgozás csatornáját és megakadályozzák a helyzet pontos leolvasását, emellett nehezítik a megfelelô viselkedés mozgósítását. A páciens figyelme önmagára, nem a környezetére irányul, és így nincs megfelelô visszajelzése a valóságos történésekrôl, amelynek következtében negatív meggyôzôdései fennmaradnak.

Emellett a negatív megítéléstôl való félelem olyan irányba hangolhatja a viselkedést, amely válaszképpen a környezetbôl kevésbé barátságos viselkedést vált ki, ezzel megerôsítve a negatív meggyôzôdéseket (pl. a szemkontaktus kerülése csökkenti a kapcsolatteremtési nyitottságot,, stb.).

Végül még egy, a szociális fóbiát fenntartó szempont,: ami a szociális megmérettetés" utáni un. post mortem" fantáziálásra. Ez a helyzet többszöri felidézése, elemzése, az elkövetett hibákon való töprengés és rágódás, amely újabb adatokkal szolgál a negatív ön-képhez, kudarcélményhez és a szorongáshoz.

A terápia

Ha sikerült a félelem hátterében álló gondolatokat megragadni, megkezdôdik a negatív meggyôzôdésekkel ellentétes élmények gyűjtése: a negatív gondolatok kontrollja. (Mindenképpen tényként kell-e elfogadni ezeket a hiedelmeket, vagy esetleg vannak más alternatívák is?")

A szorongás hátterében álló gondolkodás hibás meggyôzôdések, hiedelmek . Napjainkban a pszichiátria területén is egyre nagyobb az igény a gyors, hatékony kezelési formákra.

A terápia célja nem annyira a problémák kialakulásának megértése, inkább olyan un. �megkűzdô stratégiák" használatának tanítása, amelyeket a páciens késôbb is alkalmaz. A legfontosabb kognitív-viselkedésterápiás terápiás technikák: Az un. �formuláció", a páciens problémáinak megértése és a pácienssel való megértetése a pszichopatológiai modell segítségével, Az un. �kognitív átstrukturálás", a problémák hátterében álló diszfunkcionális gondolatok, hiedelmek, meggyôzôdések feltárása és átdolgozása, �Kísérletezés", olyan apróbb kísérletek tervezése és kivitelezése, amelynek segítségével a páciens olyan élmények birtokába jut, amelyek hozzásegítik új nézôpontok kialakításához,

�Expozíció", a szorongás okozta elkerülô viselkedés kezelésének leghatékonyabb módszere. Arra az alapelvre épül, hogy a szorongást keltô helyzetbe lépéskor azt a fázist kell megvárni, amikor a szorongás saját törvényszerűségeinek megfelelôen hanyatlani kezd.

A �biztonság keresô viselkedések", felszámolása. Ezek olyan stratégiák, amelyeket a páciens a szorongás rövidtávú kiküszöbölésére használ, olyan áron azonban, amely hosszú távon a szorongás megerôsítését eredményezi. (pl. A szociális fóbiás, aki fél attól, hogy mások észre veszik.)

A pánik szindróma kognitív viselkedésterápiája

A pánik rosszullétet úgy definiálhatjuk mint hirtelen kialakuló, erôs aggodalommal vagy a küszöbön álló katasztrófa érzéssel járó állapotot, amelyben az alább felsorolt fizikai tünetek közül legalább négy jelen van: palpitáció, légszomj, szédülés, remegés, elhomályosult látás, émelygés, derealizációs élmény, mellkasi fájdalom, végtag zsibbadás. A definíció szerinti szorongásos roham más szorongásos zavarokban is elôfordul, pánik szindrómáról azonban csak akkor beszélünk, ha a rohamok bizonyos sűrűséggel ismétlôdnek.

A pánik rosszullét kognitív modellje

A pánik szindróma kognitív-viselkedésterápiás kezelése a pánik kognitív modelljére épül. Azokat az eseteket, amelyekben a rosszullét látszólag kiváltó ok nélkül jelentkezik, a modell valamilyen más érzelmi állapot (pl. izgalom, düh, undor), vagy egyszerű hétköznapi események hatására létrejövô élmények félreértelmezésével magyarázza.

A negatív értékelô folyamatok és a következményesen megjelenô katasztrófa gondolatok egy ördögi kört indítanak be, mivel a testi érzések félreértelmezése fokozza a szorongást, a szorongás pedig felerôsíti a tüneteket, amelyek végül a pánikrohamban tetôznek.

Ez a megközelítés azon az elméleten alapszik, amely szerint a szorongás vegetatív és szomatikus tüneteinek kialakulásában a hiperventilációnak, illetve az annak hatására létrejövô szisztémás alkalózisnak van szerepe A stressz hatására létrejövô enyhe hiperventilációs tüneteket a páciens veszélyként éli meg, amelyre válaszként a szervezet vészreakcióval, s annak részeként további légzésfokozódással reagál.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.